A Szolidarit??s ??s a t??rsadalom

A lengyel Szolidarit??s-mozgalom t??rt??nete esz??nkbe juttatja azt, hogy a bels?? szabads??g - vagyis az, ami az emberekben, a t??rsadalom titkos berkeiben ??l - er??sebbnek bizonyulhat, mint a szabads??g k??ls??, nyilv??nos hi??ny??ra ??p??l?? rend??ri rend. A legend??s Szolidarit??s 25 ??vvel ezel??tt, 1980. augusztus 31-??n alakult meg Gdanskban. F??nykora az 1980-81-es id??szakra esett, amikor egyszerre jelent meg f??ggetlen, ??nigazgat?? szakszervezetk??nt, t??rsadalmi mozgalomk??nt, ??s egy ??j, kereszt??nyszocialista t??rsadalmi modell v?�zi??jak??nt.

Megalakul??s??nak t??rt??nelmi tapasztalata bizonyos ??rtelemben igazolni l??tszik Hannah Arendt modellj??t miszerint m??g a tot??lisra szabott rendszer nem tudott teljesen tot??lis lenni: a t??rsadalomnak maradhatnak szellemi tartal??kai, amelyek ki tudnak b??jni a hatalom ellen??rz??se al??l. De nem sz??ks??ges Hannah Arendt forradalomelm??let??t felt??tlen??l r??er??szakolni a lengyelorsz??gi esem??nyekre. E n??lk??l is ??szrevehetj??k, hogy a t?�zmilli??s lengyel Szolidarit??s nem elitmozgalom volt: munk??sok, vid??ki parasztok, papok, di??kok, h?�v?? ??s vil??gi ??rtelmis??giek egyar??nt ott voltak soraiban.

A szabads??g, amelyet a Szolidarit??s akkor megcsillantott, ??s k??s??bb, 1989-ben megteremtett, val??ban a t??rsadalomban elrejtett ??s m??g a diktat??ra is ??ltal kikezdhetetlen cs?�r??kban sz??letett. Ennek megfelel??en a t??rsadalom j??val sz??lesebb k??r??t vonta be az ellen??ll??sba, mint b??rmelyik m??sik szovjet t?�pus?? orsz??g rendszerellenes mozgalmai. E t??nynek tov??bbi saj??toss??ga, hogy tragikomikus m??don a Szolidarit??s igazi munk??smozgalom volt, s mint ilyen, egy olyan rendszerrel szemben l??pett fel, amely ??nmag??t hivatalosan a munk??smozgalmi hagyom??nyhoz kapcsolta. M??rpedig, a Szolidarit??s ez??ltal lerombolta a rendszer eszmet??rt??neti gy??kereihez val?? k??t??d??s??nek m?�tosz??t. Megmutatta, hogy a szovjetiz??lt ??llam ??ltal megszervezett ??s fel??gyelt rendszer val??j??ban nemcsak a demokr??ci??t tagadja meg, de megcs??folja a baloldali eszm??ket is. Az a t??ny, hogy a Szolidarit??s t??megmozgalom volt, sokkal alkalmasabb?? tette a rendszer "baloldaliatlans??g??nak" megmutat??s??ra, mint a szovjet blokk t??bbi orsz??g??ban fel-felcsillan??, j??val kisebb, jobb??ra ??rtelmis??gi k??r??kre szor?�tkoz?? ellen??ll??si k?�s??rletek.

Ezekben az orsz??gokban a hivatalos politika az egyenjog??s??g ??s a sz??l??sszabads??g modern, emancip??ci??s tartalmait m??r sz??lamk??nt sem nagyon tudta hangoztatni a hetvenes ??vek ut??n. A szakszervezetis??g is ink??bb csak elvont vizsgat??tell?? degrad??l??dott a kelet-eur??pai oktat??si rendszerekben. A szakszervezet a rendszer "transzmisszi??s sz?�ja" volt, s ekk??nt az egyik leghiteltelenebb int??zm??nyk??nt tekintettek r??. A mindennapi val??s??gban m??r r??g??ta sokkal kisebb szerepe volt, mint a szoci??lis jogok ??pol??s??t legal??bbis sz?�nlel?? nyugati j??l??ti t??rsadalmakban. A lengyel mozgalom az ??nmag??t t??rt??netileg m??g mindig a klasszikus mozgalmi m??ltb??l levezet?? rendszer ki??resed??s??t ??s cinizmus??t mutatta meg a lengyel haz??nak ??s a vil??gnak egyar??nt.

Az eml??kez??s k??telezetts??g??n t??l - mi??rt is fontos nek??nk ma 1980 eml??ke ??s a lengyel p??lda? Az??rt, mert a civil t??rsadalom egykori forradalmi t??rekv??se ??s m??g napjainkban is hi??nyos kiteljesed??se sz??mos megv??laszolatlan k??rd??st vet fel. Tal??n ??ppen a t??rsadalmi ellen??ll??s volt a legfontosabb szerepl??je a szovjet t?�pus?? rendszerek buk??s??nak. ??s tal??n ??ppen a t??rsadalmi ??nigazgat??s ??s az ??nkorm??nyzatis??g gondolat??nak cs??kev??nyes volta, a civil t??rsadalom hi??nyos, olykor esetleges l??te mutatja meg legink??bb a mai kelet-k??z??p-eur??pai val??s??got. Nemcsak a rendszerv??lt??s el??tti ??s ut??ni tapasztalataink, hanem a szt??linizmust??l ??rintetlen??l hagyott nyugati rendszerek is azt bizony?�tj??k, hogy a szabads??got csak a t??rsadalom tudja megv??deni a piaccal ??s a politik??val, de m??g ??nmag??val szemben is. Ez??rt volt akkor - ??s maradt napjainkban is - olyan fontos t??nyez?? mindazon engedetlens??g, ami mag??ban a t??rsadalomban jelentkezik.

A glob??lis t??ke f??ggetlens??ge a k??t ??vsz??zad alatt kialakult munkav??llal??i jogokt??l, a szabadid?? fokozatos zsugorod??s??nak ??s a v??llalati hierarchia fokoz??d??s??nak ezzel egy??tt j??r?? gyakorlatai csak r??sze egy jelens??gcsoportnak, amely - m??s t??netek mellett - ism??t felveti a civil t??rsadalom ??s a mindenf??le hatalom k??z??tti fesz??lts??get. Legyen az piaci, politikai, vagy t??rsadalmi hatalom. Ebben a t??rt??nelmileg eg??szen ??j kontextusban, amelyben a demokr??cia alapint??zm??nyei - a parlament, az alkotm??ny ??s a p??rtok - adottak, a szabads??g??rt val?? k??zdelem napjainkban tov??bbra is aktu??lis maradt. Ez az oka annak, hogy a lengyel Szolidarit??s-mozgalom nemcsak a m??ltr??l besz??l, hanem a jelennek is sz??l.

Boz??ki Andr??s

kultur??lis miniszter.

Forr??s: N??pszava Napilap 2005.08.31