Szakszervezet

A 129 ??ves Vasas Szakszervezet 53 f??s Sz??vets??gi Tan??csa 348 munkahelyi szakszervezet tiszts??gvisel??i ??s tags??ga nev??ben tiltakozik a N??pszabads??g napilap febru??r 22.-i sz??m??nak 3. oldal??n megjelent cikk tartalma ellen. Thoma L??szl?? p??khendi ??s a szakszervezeteket ??ltal??nosan lekezel?? megnyilatkoz??sa, amely az �?�Alibi meg??llapod??s, alibi ??rdekv??d??kkel�?� c?�met viseli, az illet?? ??r mag??nv??lem??nye, amelynek hangoztat??s??hoz term??szetesen joga van.
Az kev??sb?? term??szetes sz??munkra, de m??g mindig a N??pszabads??g mag??n??gye, hogy pont Thoma ??rral komment??ltatta a szakszervezetek ??s a minisztereln??k-jel??lt al???�rt meg??llapod??st.

Szolidarit??s a DUNAFERR dolgoz??ival!

K??t??r??s figyelmeztet?? sztr??jk kezd??d??tt szerd??n 13 ??rakor a Dunaferr-csoport kollekt?�v szerz??d??s hat??lya al?? es?? v??llalatain??l. Nem siker??lt ugyanis megegyezni a munk??ltat?? ??s a reprezentat?�v szakszervezetek k??pvisel??inek a b??r- ??s szoci??lis juttat??sok emel??s??ben - k??z??lte a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Sz??vets??g eln??ke.

A Magyar Nemzeti ??d??l??si Alap?�tv??ny, Miniszt??riumok ??s a hat magyar szakszervezeti konf??der??ci?? k??z??s szervez??sben, 2006. febru??r 5-??n a Budapest Sport Ar??n??ban ker??lt megrendez??sre az els?? Szakmunk??s fesztiv??l.

S??r??lnek a munk??sok jogai az esztergomi Suzuki-gy??rban, a munka??gyi ellen??r??k m??r t??bbsz??r megb??ntett??k a korm??nyf??k ??ltal el??szeretettel l??togatott ??zemet.

A Liga Szakszervezetek lelkes aktivist??i cs??t??rt??k??n a gy??r ker?�t??s??n??l demonstr??ltak, Bib??-id??zetekkel, pet?�ci??val ??s sz??r??lapokkal. Szlov??k-magyar ??sszeborul??s, tiltakoz??s a munk??sok jogai??rt, ??s minden??tt J??zsef Attila szelleme.

Folytat??s az index.hu-n.

November 17-??n a "Munka Templom??ban" (Budapest, Vasas sz??kh??z) Ifj??s??gi Bizotts??g ??l??s volt. Az Ifik tov??bbi eredm??nyes munk??t k?�v??nva megk??sz??nt??k az eddigi ifj??s??gi koordin??tor Zawadil Istv??n munk??j??t, aki ezent??l a Vasas eln??ks??gi iroda vezet??je. Munk??j??t az Ifik k??r??ben m??r ismert Kov??cs Zolt??n veszi ??t. Majd v??laszt??sok voltak.

Neh??znek ?�g??rkez?? megbesz??l??sek kezd??dtek az Orsz??gos ??rdekegyeztet?? Tan??csban a j??v?? ??vi b??remel??si aj??nl??sr??l, a 2006-os minim??lb??rr??l illetve az ad??rendszerben tervezett v??ltoztat??sokr??l.

A korm??ny t??bb mint k??t hete ismertette javaslat??t a munkaad??kkal ??s a munkav??llal??kkal. Eszerint j??v??re brutt?? 3,5-4 sz??zal??kos b??remel??st, a re??lkeresetek 3-3,5 sz??zal??kos b??v??l??s??t javasolja, k??t sz??zal??kos infl??ci?? ??s 4 sz??zal??kos gazdas??gi n??veked??s mellett. ?�jdons??g a j??v??re tervezett h??romelem?? minim??lb??r, amelynek ??sszege a korm??nyzati javaslat szerint 63, 70 illetve 77 ezer forint lenne.

A lengyel Szolidarit??s-mozgalom t??rt??nete esz??nkbe juttatja azt, hogy a bels?? szabads??g - vagyis az, ami az emberekben, a t??rsadalom titkos berkeiben ??l - er??sebbnek bizonyulhat, mint a szabads??g k??ls??, nyilv??nos hi??ny??ra ??p??l?? rend??ri rend. A legend??s Szolidarit??s 25 ??vvel ezel??tt, 1980. augusztus 31-??n alakult meg Gdanskban. F??nykora az 1980-81-es id??szakra esett, amikor egyszerre jelent meg f??ggetlen, ??nigazgat?? szakszervezetk??nt, t??rsadalmi mozgalomk??nt, ??s egy ??j, kereszt??nyszocialista t??rsadalmi modell v?�zi??jak??nt.

Megalakul??s??nak t??rt??nelmi tapasztalata bizonyos ??rtelemben igazolni l??tszik Hannah Arendt modellj??t miszerint m??g a tot??lisra szabott rendszer nem tudott teljesen tot??lis lenni: a t??rsadalomnak maradhatnak szellemi tartal??kai, amelyek ki tudnak b??jni a hatalom ellen??rz??se al??l. De nem sz??ks??ges Hannah Arendt forradalomelm??let??t felt??tlen??l r??er??szakolni a lengyelorsz??gi esem??nyekre. E n??lk??l is ??szrevehetj??k, hogy a t?�zmilli??s lengyel Szolidarit??s nem elitmozgalom volt: munk??sok, vid??ki parasztok, papok, di??kok, h?�v?? ??s vil??gi ??rtelmis??giek egyar??nt ott voltak soraiban.

A Szolidarit??s egyszeri t??rt??nelmi k??rnyezetben j??tt l??tre

Huszon??t ??vvel ezel??tt ezen a napon, 1980. augusztus 31-??n a gdanski haj??gy??r sztr??jkol?? munk??sai meg??llapod??st ?�rtak al?? a lengyel korm??nnyal. A megh??tr??l?? kommunista hatalom beleegyezett, hogy a tiltakoz??k f??ggetlen szakszervezetet alak?�tsanak. Megsz??letett a k??z??p-eur??pai rendszerv??lt??s legend??s mozgalma, a Szolidarit??s.

A Szolidarit??s egyszeri t??rt??nelmi k??rnyezetben j??tt l??tre. A hetvenes ??vek v??g??re Lengyelorsz??g s??lyos gazdas??gi v??ls??gba jutott, a nyomaszt?? szeg??nys??g ??s a jegyrendszer miatt a munk??sok egyre el??gedetlenebbek voltak, az ??rtelmis??g v??ltoz??sokat akart, a kommunista p??rt vezet??se elf??radt, ??s l??that??an tan??cstalanul figyelte a nemzeti b??szkes??g fel??led??s??t, amely Karol Wojtyla krakk??i b?�boros ??rsek p??p??v?? v??laszt??s??t k?�s??rte.

Meglep?? k??pet ny??jt a n??met b??rharcr??l a n??rnbergi Munkaer??-piaci Kutat??int??zet (IAB) leg??jabb jelent??se: a kor??bban harcos munkabesz??ntet?? h?�r??ben ??ll?? n??metek egyre kevesebbet sztr??jkolnak, s??t imm??r nemzetk??zi ??sszehasonl?�t??sban is a legb??k??sebb munkav??llal??k k??z?? tartoznak. A kutat??k tizenh??t OECD-orsz??g 1970 ??s 2000 k??z??tti "sztr??jkm??rleg??t" hasonl?�tott??k ??ssze, ??s ??gy tal??lt??k: a munkabesz??ntet??sek sz??ma ??s hossz??s??ga vil??gszerte cs??kkent az ut??bbi ??vekben.

A ranglist??t ??rdekes m??don, a modern j??l??ti ??llamok k??z??tt emlegetett orsz??gok: Kanada, D??nia ??s Finnorsz??g vezetik, a sor v??g??n pedig Ausztria, Jap??n ??s Sv??jc kullog - Magyarorsz??g ??s a kelet-eur??pai orsz??gok nem szerepelnek a felm??r??sben. Kanad??ban ezer munkav??llal??ra sz??m?�tva ??vente 189 nap v??sz el munkabesz??ntet??sek miatt, m?�g N??metorsz??gban csup??n 9,3, Sv??jcban pedig csup??n m??sf??l. B??r a k??l??nbs??gek sz??mottev??k, az ??ltal??nos tendencia azt mutatja, hogy minden??tt jelent??sen cs??kkent a sztr??jkok sz??ma, k??l??n??sen a kilencvenes ??vekt??l kezdve: